Az Edit Panzió kalandos története
Panziónk egy műemlék jellegű építménnyé nyilvánított 19. századi, emeletes, romantikusstílusú polgárházban üzemel. A ház építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti és néprajzi szempontból kiemelt jelentőséggel bír, hiszen Szeged egyik legrégebbi épülete.
Az 1879-es szegedi „nagy” árvíz drámai hatást gyakorolt a városkép fejlődésére, a mintegy hatezer házból háromszáz sem maradt épen. A városképi jelentőségű épület egyike azon kevés házaknak, melyek épségben megmaradtak a katasztrófa után.
A kutatások szerint 1860-ban építtette Mozgay Károly szabómester, akiről a Mozgay-ház nevet kapta. Az utcáról nyíló üzletben férfiruha-készítő műhelyt működtetett. 1885-ben került a
romantikus stílusú ház Ujvári István és felesége tulajdonába, akikről keveset tudni.
1920 körül cserélt megint gazdát az épület; a Brittig – magyarosítás után Bertényi – család vásárolta meg. Tőlük vette meg a Mozgay-házat 1974-ben a jelenlegi tulajdonos.
Festő: Kuklis Kata